„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.

1945. február 11-én a Festung Budapest védői kétségbeesett kísérletet tettek arra, hogy a szovjet csapatok gyűrűjét áttörve, fegyverrel küzdjék vissza magukat a saját vonalakig. Két nappal később a Vörös Hadsereg budapesti hadműveleteinek végéről szóltak a híradások és Malinovszkij marsall, hogy igazolja, miért ragadt le Budapesten hadseregcsoportjával, kozmetikázott jelentésében 138.000 hadifogolyról számolt be, holott a valóságban mintegy 40.000 német és magyar katonát ejthettek foglyul. E kegyes hazugság azonban több mint 100.000 budapesti és környékbeli civil kálváriáját eredményezte csak azért, hogy a marsall ne legyen kegyvesztett Sztálinnál. 

Február 3-án a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a klasszika-filológiai beszélgetéssorozat, melynek idei első alkalmán Mátyás király alakját és levelezését vizsgálták szakértőink. Az esten nemcsak az uralkodó diplomáciai leveleinek hátteréről esett szó, hanem arról is, hogyan árnyalja a filológia a Mátyásról kialakult történelmi és népmesei képet.

Új évaddal folytatódik az Évezredek órája, a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata. A második sorozat nyitóepizódja a magyar nyelv megmaradásának kérdéseit, valamint az európai nyelvstratégiák tanulságait állítja a középpontba.

Tegnap volt a magyar Sion gondolat reformkori építészeti megvalósítását bemutató kötet könyvbemutatója és az ahhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben. Az est középpontjában Esztergom szakrális és nemzeti szerepe, Rudnay Sándor öröksége, valamint a hagyomány és megújulás kérdése állt.

Hogyan segítheti egy ma is élő nomád társadalom megfigyelése az őskori és kora történeti közösségek értelmezését? Dr. Szabó Géza régész mongóliai terepkutatásai és személyes tapasztalatai révén mutatta meg, miként fonódik össze múlt és jelen Dzsingisz kán országában.

Február 11-én 17 órától a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetést rendez a Kitörés Napjáról. A rendezvény célja, hogy a korszak kutatói szakértői forrásokra, térképekre és hadtörténeti tényekre támaszkodva mutassák be Budapest ostromának egyik legdrámaibb epizódját.

A magyar kultúra napjának tiszteletére a Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetést ad közre, amelynek vendégei: Bán János, a Magyarország Babérkoszorúja-díjával kitüntetett, Herczeg Ferenc-díjas író, a Hunyadi János életét feldolgozó történelmi regénysorozat szerzője; és Takaró Mihály, a Széchenyi-díjas irodalomtörténész és József Attila-díjas költő egy páratlanul fontos kulturális jelenségnek, a történelmi regénynek szentelnek kiemelt figyelmet, s közben számos ismert vitakérdést is megválaszolnak.

A középkori Európa királyi udvaraiban meglepően sok magyar királylány töltött be meghatározó szerepet. A Magyarságkutató Intézetben bemutatott Sponsa mea, Regina nostra című kötet részben történeti portrékat rajzol, illetve azt is megmutatja, miként váltak ezek az asszonyok kulturális, szociális és szellemi mintákká új hazájukban.

A kiegyezés utáni Magyarország kulturális elitje tudatosan törekedett a nemzeti identitás megerősítésére, amelynek fontos eszköze volt a magyar nyelvű színház és a nemzeti karakter színpadi megjelenítése. Blaha Lujza alakja ebben a diskurzusban a magyar nő eszményített képét testesítette meg: egyszerre volt népies, erkölcsös, érzelmes és tehetséges. A róla kialakított kultusz így nem pusztán személyes népszerűségén, hanem a korszak nemzetépítő narratíváin is alapult. Közismert elnevezése, a „nemzet csalogánya” kifejezi a róla kialakított kultuszt.

A Magyarságkutató Intézet podcastsorozatának új epizódja a mohácsi csata emlékezetét vizsgálja, és azt, hogyan alakult a vereség jelentése az elmúlt évszázadokban.

A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Művészeti Akadémia stratégiai együttműködésében, az általuk létrehozott szakmai munkacsoport irányításával újabb fontos állomásához érkezett az abasári, Aba Sámuelhez köthető szakrális nemzeti emlékhely koncepciójának kialakítása.